Amerikai sci-fi sorozat, 1966, Korhat�r: 12 �v.

Az Enterprise csillaghaj� kalandjait bemutat� els� Star Trek sorozat (ezt olykor �rszekereknek ford�tj�k magyarul), melyet a folytat�sok megjelen�se �ta The Original Series („az eredeti sorozat”, r�viden TOS) c�men emlegetnek, Gene Roddenberry �tlete volt, 1966 �s 1969 k�z�tt volt l�that�, de ekkor m�g nem volt k�l�n�sebben sikeres, a n�pszer�s�get az ism�tl�sek hozt�k, miut�n az 1969-es holdrasz�ll�s felkeltette az emberek �rdekl�d�s�t a vil�g�r ir�nt.

A Star Trek els� epiz�dj�t 1966. szeptember 8-�n sug�rozta az NBC. James T. Kirk kapit�ny (William Shatner), Spock parancsnok (Leonard Nimoy), dr. Leonard McCoy haj�orvos (DeForest Kelley) �s a t�bbiek kalandjait hamarosan h�s�ges rajong�k hada k�s�rte figyelemmel. A sorozat tipikusan a hatvanas �vek politikai �s t�rsadalmi probl�m�it mutatta be (neh�z nem �szrevenni az egym�ssal fesz�lt viszonyban l�v�, de hivatalosan h�bor�ban nem �ll� k�t nagyhatalom, a F�der�ci� �s az ellens�ges Klingon Birodalom viszony�nak hasonl�s�g�t az amerikai–szovjet hidegh�bor�hoz), de a humor is megcsillant benne, t�bbnyire Spock �s McCoy csipkel�d�s�ben.

A Star Trek idealizmus�t multikultur�lis leg�nys�ge is mutatja, a f�lv�r f�ld�nk�v�li Spock mellett a szerepl�g�rd�ban helyet kapott a sz�nesb�r� Uhura hadnagy (Nichelle Nichols), a jap�n Sulu korm�nyos (George Takei), s�t, a Pravda egyik cikke ut�n, melyben feltette a k�rd�st, hogy az �rbe el�sz�r kijut� oroszokat mi�rt nem k�pviseli senki az Enterprise fed�lzet�n, Pavel Chekov z�szl�s (Walter Koenig) is megjelent a sorozatban. (Mindez a hatvanas �vekben, a hidegh�bor�, a rasszizmus elleni harc idej�n, alig huszonegy �vvel Hirosima ut�n!) A csapat tagja m�g a sk�t "g�p�szzseni" Montgomery Scott "Scotty" (James Doohan) f�g�p�sz, ill. transzporter felel�s.

A Star Trek sorozatot 1969 j�nius�ban, 79 r�sz levet�t�se ut�n abbahagyt�k. A kultikus rangot az ism�tl�sek hozt�k meg igaz�n. A rajong�knak m�g azt is siker�lt el�rni�k, hogy 1976-ban, a sorozat tizedik �vfordul�j�n a NASA az �rsikl� protot�pus�t Enterprise-nak nevezze el.